sikkasztás

Sikkasztás a munka világában

Sikkasztás során az elkövető a rábízott idegen dolgot tulajdonítja el jogtalanul, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, akire az adott dolgot akár szóban, akár írásban rábízták. Ez a különbség a lopás és a sikkasztás bűntette között. A sikkasztás tárgya nem csak fizetőeszköz lehet.

Ha az elkövető gépkocsivásárlás során a járművet próbaútra kapja és azt tulajdonítja el, nem szolgáltatja vissza a jármű jogos tulajdonosának, esetleg harmadik félnek továbbadja, az sikkasztás bűncselekményét valósítja meg.

Előlegre vonatkozóan, amennyiben az ennek fejében vállalt tevékenység az azt vállaló személy részéről nem kerül teljesítésre és a pénzvisszafizetés is elmarad, illetve az átvett ellenértéket más, saját célra felhasználja az átvevő, úgy sikkasztást követ el.

Bizományosi szerződés esetében a megbízottól átvett tárgyak felett a bizományos tulajdonjogot nem szerez, hanem azt vállalja, hogy az adott dolgot a szerződésben foglalt feltételek szerint értékesíti. Ha ez nem történik meg és a bizományba átvett dolgot sem szolgáltatja vissza a tulajdonosának, vagy az értékesítést követően annak ellenértékét nem fizeti meg a megbízónak, sikkasztást követi el.

A sikkasztás ténye jogtalan eltulajdonítással, vagy sajátként történő rendelkezéssel valósul meg, mely csak szándékossággal jöhet létre. Azonban nem számít bűncselekménynek az, ha az elkövető nem a saját, hanem a tulajdonos érdekében rendelkezik ideiglenesen sajátjaként az adott dologgal.

Ha az érték, melyre a sikkasztást elkövették, nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.